Nem véletlen, hogy én is ilyenkor kapom a legtöbb felkérést arra, hogy lépjek kapcsolatba már átkelt Lelkekkel, ilyenkor van a legnagyobb érdeklődés a Lélekközvetítés iránt.   Bár elsőre úgy tűnhet, hogy mivel nagy a jövés-menés ilyenkor a Síkok között, mindig, minden lélekkel lehet kapcsolatot teremteni, de ez sajnos nem igaz, még egy médium számára sem.  Több akadálya is lehet annak, hogy átmenetileg, vagy egyáltalán nem tudunk kapcsolódni, erről szeretnék most mesélni Neked.

Bár ezt előzetesen minden Klíensemnek elmondom, mégis azt tapasztalom, hogy a földi egót nehezen tudjuk levetkőzni.  Volt rá példa, hogy bár a Klíens tágabb családjából öten is egyértelműen azonosíthatóan (név szerint, habitusukkal is megjelenítve magukat) bejelentkeztek (nagyszülők, az ő testvéreik és egy nagynéni) és hajlandóak lettek volna kommunikálni, Vendégem csalódott volt amiatt, hogy az a személy (a Kedvese), aki miatt a közvetítést kérte, sajnos nem volt egyértelműen elérhető számunkra.  Szakmailag egy ilyen közvetítés is maximálisan sikeresnek értékelhető, de látom és érzem a Klíens szemében a csalódást, ami számomra fájdalmas és ahhoz képest, hogy egy Csoda történt a szobában az előbb (hiszen egyértelműen azonosította magát több átkelt családtag is, bizonyítékot nyújtva számunkra arra, hogy a földi élettel nincs vége a Lélek létezésének), kissé érthetetlen is.

Mivel a Lelkek "figyelemmel kísérik" a mi életünket és tudják, hogy milyen feladatokkal nézünk szembe, gyakran előfordul, hogy élnek a lehetőséggel és az általam tartott egyéni Önismereti tanácsadáson Vendégemhez váratlanul megérkezik egy már átkelt családtagja Lelke.  Ez természetesen nem egy választható opció, hiszen a tanácsadáson nem ez a téma, de ha egy Lélek magától megjelenik, akkor mindig örömmel üdvözöljük.  A tanácsadás ilyenkor nem csap át közvetítésbe, viszont maga a tény, hogy a Lélek megjelent, úgy tapasztalom, hogy  a Klíensemet megerősíti és megnyugtatja abban, hogy a Szerette még mindig törődik vele, figyeli az életét, kíséri a mindennapjaiban.  Nyilván a Lelkek is örülnek, hogy végre van esélyük észrevetetni magukat, úgymond beköszönni, így legtöbbször a megjelenésüknek csak annyi a célja, hogy kinyilvánítsák, hogy "hahó, itt vagyok, jól vagyok, Veled vagyok, szeretlek".   

Sokszor nem egyértelmű, hogy miért az a lélek jön, aki, hiszen egy kevésbé szoros kapcsolatban álló nagynéni, vagy nagymama nem biztos, hogy aktív részese volt a fizikai életünknek.  Klíenseim ilyenkor elmondják, hogy emlékeznek ugyan a Manci nénire a közös gyerekkori karácsonyokról, de nem igazán volt vele kapcsolatuk, vagy hogy a pici gyerekkorukban elveszített nagymamát nem is igazán ismerték, nem is értik, hogy miért pont ő jön.  De az igazság az, hogy a Szellemvilágban a lélekcsaládunk tagjai számára nem számít sem az eltelt idő, sem az, ha a Földön lazább volt köztünk a kapcsolat, vagy alig ismertük egymást, esetleg még haragszunk is rá, mert túl korán ment el...  Nekik egy számít: a feltétel nélküli szeretet, amit a Lelkek egymás iránt éreznek és ez az, ami miatt "figyelik" a mi földi haladásunkat, a mindennapjainkat.  Számomra ők a minket kísérő Őrangyalok (bár tisztában vagyunk azzal, hogy nincsenek angyali "rangban" a Szférákban), mert ők azok, akik olyan mentális állapotban vannak, hogy segítséget, útmutatást tudnak és akarnak is nyújtani számunkra az életünk megkönnyítése céljából.   Velük érdemes egyénileg is próbálni kapcsolódni, kérni a segítségüket, tanácsaikat, amiket aztán akár konkrétan is hallhatunk, vagy érezhetünk (megérzés, intuíció), vagy akár jeleken keresztül kommunikálhatnak felénk.

Azon kívül, hogy nem mi irányítunk, más oka is lehet annak, hogy nem az jön, akit mi szeretnénk.   Az Átkelés után még hosszabb-rövidebb ideig a Lélek számára fontos az ego, bár már nem rendelkezik vele, hisz az csak a Földön része a létformánknak, de még egy darabig ki jobban, ki kevésbé, de azonosítja magát azzal, aki a földi életében volt, így megtarthatja viselkedési szokásait, habitusát.  Ebből adódóan előfordulhat, hogy a Lélek és a médium személye egyáltalán nem kompatibilis egymással.  Ez az életben is így van, nem lehetünk mindenki számára szimpatikusak és megnyerőek.   Ilyenkor dönthet úgy, hogy egy bizonyos médiummal "nem beszél", viszont ha megpróbálunk más médiumtól segítséget kérni, még az is lehet, hogy vele hajlandó kommunikálni.

A Szellemvilág tanítása szerint a Lélek szempontjából az a fontos, hogy milyen mentális/tudati állapotban van az Átkelés pillanatában.  Gondot okozhat, ha egy Lélek vallási, vagy egyéb okokból dogmatikusan nem fogadja el a létezés folytonosságának, a Túlvilágnak a lehetőségét, mert nem "érti", hogy mi történik vele az Átkeléskor.  Azon Lelkek számára, akik  még nem teljesen tisztázták magukban az Átkelés tényét és azt, hogy megváltoztak a körülményeik,  úgynevezett "gyógyulási időre" lehet szükségük Odaát.  Ez történik például olyan esetben, ha a személy nem megfelelő tudatossági állapotban kelt át, tehát egy hirtelen bekövetkező baleseti halál (szinte észre se vette, hogy meghalt), vagy a hosszú (belső örlődéssel, vagy aktív tagadással, ellenállással járó) betegség is okozhat ilyen mentális beszűkülést a Lélek számára (nem feltétlenül minden Lélek számára, de előfordul ilyen is).  Ilyenkor egyrészt nem biztos, hogy egyáltalán "engedik" a kommunikációt vele (gondoljunk csak bele, a kórházakban is van látogatási tilalom, amikor úgy ítélik meg, hogy a beteg érdekében jobb, ha elvágják a külvilágtól), másrészt nem biztos, hogy olyan állapotban van, hogy tudunk érdemben kommunikálni vele (mint ahogy például a földi sokkos, vagy zavart állapotban lévő emberrel sem lehet érdemben beszélni).  Ilyenkor előfordul, hogy kapunk ugyan információ cseppeket a Lélekről, de elég zavarosnak tűnhet, vagy jönnek más Lelkek, volt családtagok, vagy Égi segítők, akik "helyette" kommunikálnak velünk.

Mivel emberek vagyunk, teli érzelmekkel, elvárásokkal, reményekkel és álmokkal, amikor médiumként működök, igyekszem Vendégeim számára az esetleges csalódások lehetőségét a minimumra redukálni.  Egyrészt úgy, hogy minden Vendégemet megkérem arra, hogy maximálisan nyitott szívvel és az összes elvárását elengedve jöjjön el.  Másrészt én a konkrét közvetítés időpontja előtt úgymond elvégzem a "házi feladatomat", tehát felveszem a kapcsolatot a Szellemvilággal és megpróbálom megkeresni azt/azokat a Lelkeket, akik személy szerint a Klíensemmel tudnak és kívánnak kapcsolódni.  Ők egyértelműen azonosítják magukat, ezen információk birtokában pedig Vendégem biztonsággal el tudja dönteni, hogy valóban akarja-e a közvetítést.  Jelzem, még így sem biztos, hogy a közvetítés az elvárásaiknak megfelelően fog később megtörténni.  

Ebből adódóan azt tanácsolom, hogy ha bármikor is azt fontolgatod, hogy egy médiumtól lélekközvetítést kérsz, tényleg csak abban az esetben élj ezzel a lehetőséggel, ha örömmel és alázattal tudod fogadni, bárki is köszönjön be a Szellemvilágból.